Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Személy-és vagyonőri oktatásról

A személy-és vagyonőri szakma oktatása, a magánbiztonság védelemben résztvevő személy-és vagyonőrök, szakemberek oktatása, képzése, továbbképzése és vizsgáztatása egyidős a rendszerváltással.

Személy-vagyonőri szakmai képesítés napjainkban a következő képzéseket követően szerezhető meg:

  • Személy-és vagyonőr OKJ 32 861 01 iskolarendszeren kívüli képzés keretében (felnőttképzés)
    bemeneti szint: alapfokú végzettség
  • Biztonságszervező OKJ 52 861 01 iskolarendszeren kívüli képzés keretében (felnőttképzés)
    bemeneti szint: érettségi vizsga
    (korábbi iskola rendszerű és érettségire épülő nappali képzés 2013-tól megszűnt)
    A képzéssel több biztonságvédelmi munkakör betölthető !
  • Rendészeti őr OKJ 34 861 01 iskola rendszerben (szakgimnázium) 9-10-11-évfolyamokon (3 évfolyam)
    bemeneti szint: alapfokú végzettség
    Megjegyzés: testőri munkakör is betölthető a végzettséggel
    A végzettség számítógépes adatrögzítő munkakörre is feljogosít.
  • Rendészeti ügyintéző OKJ 52 861 11 (iskolai és iskola rendszeren kívüli felnőttképzés keretében)
    bemeneti szint: alapfokú végzettség
    Iskola rendszerben 4 -évfolyam, szakgimnázium
    A végzettséggel testőri, fegyveres biztonsági őri (FBÖ), felvezető, őrparancsnok, őrségparancsnok munkakörök is betölthetők.

    Egyéb rendészeti, honvédelmi és közszolgálati képzés (ajánlott)
    /továbbtanulás/

     
  • Közszolgálati ügykezelő-ügyintéző OKJ 54 345 01 emeltszintű szakképesítés (technikus)
    bemeneti szint: érettségi
    iskolai rendszerű képzés ( 2-évfolyam) szakgimnázium

    Megjegyzés: félév kedvezmény rendőr-tiszthelyettesi iskolai tanulmányokból, valamint felvételi beszámítás Közszolgálati Egyetemen.

    Egyéb: A 22/2006. BM. rendelet tartalmazza a személy-és vagyonőri igazolványok kiváltásához elismerhető végzettségeket.

A szakma és szakmai képzés előzményei

1989-előtt kizárólag rendészeti (alap, közép és felsőfok) képzés volt a jellemző, hiszen a rendszerváltás előtt az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő vállalatok, intézmények rendjének biztosítására a "rendészek" voltak jogosultak.

1989 előtti állapot, rendészetek (visszatekintés)

A rendszerváltás előtt hosszú ideig a klasszikus üzemrendészeti tevékenység végzéséről jól körülhatárolt szabályozás gondoskodott. Az üzemrendészeti szervek létrehozásáról, tevékenységéről a 14/1960 (III.24) számú Kormányrendelet, valamint a 2027/1960 (III.24) számú Kormányhatározat rendelkezett. Az üzemrendészeti szervek létrehozásáról szóló Kormányrendelet előírta, hogy azokban az üzemekben, vállalatoknál, ipari szövetkezetekben… stb. ahol a társadalmi tulajdon védelme azt megkívánta, üzemrendészeti szervet kellett létrehozni. A Kormányrendelet értelmében az üzemrendészeti szerv felállításának szükségességét a vállalat felett felügyeletet gyakorló miniszter (országos hatáskörő szerv vezetője), illetve fővárosi, megyei, megyei városi tanács elnöke állapította meg. 

A rendészeti tevékenységet a 6/1988. MT. rendelet (közüzemi szervek rendészeti tevékenységéről) szabályozta ebben az időben (korábban egy 1960-as rendelet). A  6/1988. MT. rendeletet  hatályon kívül helyezte: 199/1999. (XII.21.) Korm. rendelet 1. §. Hatálytalan: 2000. II. 1-től)

Kire terjedt ki az említett rendészeti jogszabály hatálya?

Az üzemi rendészet felépítésének, működésének, jogkörének kereteit a közületi szervek rendészeti tevékenységéről szóló 6/1988. (II. 12.) MT rendelet szabályozta. A rendelet hatálya kiterjedt a gazdasági tevékenységet folytató, belföldi székhellyel vagy telephellyel rendelkező jogi személyekre (csak jogi személyekre terjedt ki), az állami költségvetési szervekre (idetartoztak a központi költségvetési szervek, a települési önkormányzati szervek, a társadalombiztosítási költségvetési szervek, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek, a köztestületi költségvetési szervek, illetve az elkülönített állami pénzalapokat kezelő költségvetési szervek), valamint az egyesületekre (a továbbiakban együtt: közületi szerv). Ugyanakkor a rendelet hatálya nem terjedt ki a fegyveres erőkre, a fegyveres testületekre és a rendészeti szervekre.

Megjegyzés: mint fentiekből látható a 6/1998. MT. rendelet a saját vagyon védelmére "feljogosított" több szervezetet is, viszont nyilvánvalóan nem vonatkozott az "idegen vagyon védelmére", melyet így a cégek-vállalkozások egy jó ideig nem szabályozott keretek között gyakoroltak, azaz "mindent lehetett, amit a jogszabály nem tiltott".

/ a 22/2006 BM. rendelet 10 A § /5/ bek. alapján a 14/1960.(III.24) Korm.r. és  a 6/1988 (II.12.) MT. rendelet alapján szerzett "rendész" képesítést személy-és vagyonőri igazolvány kiváltásához mai napig el kell fogadni/. A továbbképzésre vonatkozó előírások (5-évente) természetesen ezen kérelmezők esetén is érvényes (2012. CXX. Tv.).

1988-ban jelent meg a Társasági Törvény (1988. VI. Tv.), mely lehetővé tette magán társaságok (Rt, Kft. Bt., Kkt. stb) alapítását, így a zömmel magánvagyonon alapuló társaságok (vállalkozások) részéről megjelent az első igény arra, hogy saját vagyonukat saját maguk védjék meg, ehhez pedig saját munkaerőt (rendészt, vagyonőrt), vagy egy másik speciális vállalkozást alkalmazzanak. 1988-ban tehát lehetőség nyílt arra (már a rendszerváltás előtt), hogy egyes vállalkozások vagyonvédelmi tevékenységet is ellássanak, mások vagyonának megőrzésére, védelmére ajánlkozzanak.

A vagyonvédelemmel is foglalkozó őrző-védő cégek megjelenése ennek ellenére inkább 1989-től kezdődött meg és 1991-re már komoly létszámú idegen vagyon védelmére szakosodott hazai és külföldi cég jelent meg a "piacon".

A vagyonőrök képzése így 1988-tól vált "életszerűvé" és szükségszerűvé, melynek célja az volt, hogy az idegen vagyon védelmét ellátó vállalkozások tagjai, a vagyonvédelmet konkrétan ellátó őrök képzettek legyenek, törvénysértést ne kövessenek el.

A képzések és vizsgák az iskolarendszeren kívüli képzésről szóló rendelet alapján történtek, az elvégzett tanfolyamokról oklevelek kerültek kiállításra.(7/1988. (II. 17.) MT rendelet). Az előbb említett tanfolyamok vizsgáin természetesen jelen volt a rendőrhatóság, tűzoltóság, valamely hazai vagyonvédelmi, vagy testőr szövetség képviselője is.

A Belügyminisztérium és ORFK 1989-ben azonnal megkezdte e specális (őrző-védő) tevékenység szabályozását érintő jogszabály előkészítését.

Az 1989-1990 évben el is készült a jogszabály (törvény tervezet), de a személy-és vagyonvédelem, konkrétan a vagyonvédelmi vállalkozásokat és tagjaikat érintő első jogi szabályozás mégis csak 1995-ben jelent meg (87/1995.(VII.14.) Korm.rendelet), melynek egyik hiányossága volt, hogy alacsonyabb rendű jogszabály volt mintha a törvény tervezetet fogadták volna el.

Megjegyzés: a 87/1995. korm r. pontos neve: "a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység átmeneti szabályairól" volt.

A 87/1995. Kormány rendeletnek a célja az volt, hogy vagyonvédelmi vállalkozás csak rendőrhatósági engedély birtokában legyen végezhető (mint tevékenység), valamint a másik cél a végrehajtó személyek "vagyonőri igazolványra való kötelezése" volt, melynek érdekében az őrzés-védelemmel foglalkozó személyeknek vizsgát kellett tenni. A személy-vagyonőri vizsgát tanfolyam után lehetett megszerezni (kivéve a rendőri, katonai, BV, VPOP, vagy rendészeti végzettséggel rendelkező személyek, akik ez alól felmentést kaptak), a vizsgát a rendőrség által felállított vizsgabizottság előtt kellett letenni.

Az 1995-1997 között szerzett vagyonőri szakmai képesítést ún. "tanúsítványos" okleveles változat volt (hasonlóan a mai fegyverkezelői vizsgához), az érintettek A/4-es nagyságú vizsgát igazoló "bizonyítványt" kaptak, mely alapján rendőrhatósági vagyonőri igazolvány kiváltására jogosulttá váltak, majd természetesen ez alapján munkát vállalhattak.

Érdekes helyzet alakult viszont ki 1995-1997 között,  ugyanis az Oktatási és Művelődési Minisztérium 1994-ben bevezette az OKj-s (szakmai végzettséggel bíró) "Biztonságszervező" szakmát.

Gyakorlatilag az első "biztonsági szakma", melyet a 87/1995. Korm. rendelet is elismert és ez alapján személy-vagyonőri végzettséget adtak ki az a "biztonságszervező" volt.

A vagyonőri  hatósági vizsgákhoz tanfolyamot kellett végezni, a végeredmény egy A4-es bizonyítvány volt, melynek nem volt szakmai elismerése (OKJ). A biztonságszervező tanfolyamot (nem volt sokkal több és drágább) bárki elvégezhette akinek volt szakmunkás végzettsége (biztonságszervező középfok), vagy volt érettségije (biztonságszervező felsőfok). Az előbbiek következményeként a "józan ész" alapján aki kicsit többet fordított a jövőre, az szakmai végzettséget kapott. Így fordult elő, hogy 1995-1997 között "relatíve nagyon sok" biztonságszervező képesítés látott napvilágot és talált gazdára. Az előbb említett "biztonságszervezési láz" 1997-után alábbhagyott, amikor a személy-és vagyonőr tanfolyamok és vizsgák is OKJ végzettséget adtak.

A rendészetekről szóló 6/1988. MT. rendeletet (saját vagyon védelme, üzemrendészet stb.) 1999-ben helyezték hatályon kívül, így 2000-évtől ezt a korábbi rendészeteket szabályozó jogszabályt már nem lehetett alkalmazni (mint említettük, a rendészeti közép -és felsőfokú képesítéseket a személy-és vagyonvédelemben elismerték, a hatályon kívül helyezésig az oktatás és vizsgáztatás is zajlott e területeken, szinte 1997-1999 között párhuzamosan a vagyonőr képzéssel és vizsgáztatással). A rendészeti képesítéseket mindig elfogadták személy-és vagyonőri igazolvány kiváltásához.

A személy-és vagyonőri szakma és vizsgarendszere 1997-től került bevezetésre, az 1996-os OKJ-alapján) , így ettől fogva a vizsgabizottságok már OKJ-as szakmai bizonyítványokat bocsátottak ki. Az első személy-vagyonőri szakma száma: OKJ 33891901 volt.

(Életbe léptető rendelet: 12/1996.(XII.29.)MüM; SZVK:38/1997 (VI.27.)BM)

A legújabb személy-és vagyonőri szakma (2012.OKJ), 2013-tól került bevezetésre   természetesen új "szakmai és vizsgakövetelmény" bevezetésével.

A felnőttképzésben így OKJ 32 861 01 számon, személy-és vagyonőr néven indult el és folyik a képzés, vizsgáztatás (iskola rendszeren kívül).

A nappali képzésben (szakgimnáziumok) rendészeti őr, közszolgálati ügyintéző, rendészeti  ügyintéző (OKJ-s képzés folyik), melyből a Rendészeti őr (OKJ 34 861 01)  megfelel a felnőttképzésben ismert  személy-és vagyonőri végzettségnek (betölthető munkakörök : személy-és vagyonőr, testőr, valamint számítógépes adatrögzítő) valamint ha a tanulmányok befejezése ( 3 év) és végzettség megszerzése után (újabb 2 -év) a tanuló érettségit tesz, ebben az esetben a rendőr-tiszthelyettesi iskola szakképzése 1-év alatt is befejezhető (sikeres felvételi esetén). Mint látható a 3-éves szakgimnáziumi rendészeti őr képzettsége és a betölthető munkakörök száma kicsit több mint a személy-és vagyonőré.

Vagyonőri igazolvány (rendőrhatóságtól) mindentől függetlenül 18-év betöltése után igényelhető (2005. CXXXIII. Tv.)

A 22/2006. BM. rendelet tartalmazza azokat a végzettségeket, melyeket a személy-és vagyonőri igazolvány kiváltásához el lehet fogadni (így az adott végzettséggel rendelkező új OKJ vizsgára nem kötelezhető). A vagyonőri igazolvány kiváltása nem nélkülözi a 2012. CXX. Tv és 68/2012. BM. rendeletben előírt továbbképzési kötelezettségeket, melyet 2013-tól vezettek be és 5-évente kötelező,így az igazolványt kiváltó, vagy meghosszabbítását igénylő személynek a továbbképzéseket teljesítenie kell, foglalkoztatésa csak így megengedett (tanúsítvánnyal együtt).

A szakmát és vizsgát a Belügyminisztérium felügyeli, a vizsgabizottságban a SZVMSZK (Személy-és Vagyonvédelmi valamint Magánnyomozói  Szakmai Kamara) működik közre (korábban is ez volt a gyakorlat).

Megjegyzés: a szakma neve ugyanaz lett mint a legelső OKJ-ben, mely elnevezés ellen úgy a szakemberek, vállalkozók, szakmai kamara annak idején sokat tiltakozott, s a korábbi elnevezés valóban "biztonsági őr" volt. Véleményem szerint is pontatlan az elnevezés, hiszen a jelenlegi képzésben nincsenek "személyvédelmi, testőri" ismeretek, ez utóbbi szakképesítést egy külön ráképzési "Testőri" OKJ 33 861 01  szakmai vizsgán lehet megszerezni (a testőri OKJ szakmai előfeltétele viszont a személy-és vagyonőri végzettség megléte).

Az előbbiek alapján tehát a szakmai elnevezés "pontatlanul" és megtévesztően tartalmazza a a "személy-és" vagyonőr fogamat, nevet, hiszen a képzés kimondottan őrzés-védelmi és nem személyvédelmi jellegű. A jelenlegi személy-és vagyonőr képzettség természetesen tartalmazza  a pénz-és érték szállítás kísérés, rendezvénybiztosítás, parkolóőri-és rendészeti ismereteket is (azaz több mint a 2013-előtti "OKJ Biztonsági őr", akinek csak ráképzés és újabb kiegészítő OKJ vizsga után volt lehetősége rendezvénybiztosító, pénzszállító, bankőr foglalkozások betöltésére.


Az új OKJ képzettséggel (2013-tól) a vizsgázott vagyonőrök 5-évig alanyi jogon felmentést kapnak a 2012. CXX. törvény és 68/2013. BM. rendeletben meghatározott "továbbképzési" kötelezettség alól (hasonlóan az új OKJ-ban meghatározott biztonságszervezők és közterület felügyelők is).

 

OKJ 32 861 01 Személy-és vagyonőr szakmai képzés és vizsgáztatásról (felnőttképzésben)

 

A szakmai és vizsgakövetelményeket meghatározta, a : 36/2016. (VIII. 30.) BM rendelet a belügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről,valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2013. (V. 28.) BM rendelet módosításáról Hatályos: 2016.09.01-től

Jelentkezési feltétel:

  • 16. életév betöltése
  • büntetéen előélet
  • 8-általános iskolai végzettség
  • orvosi (szakmai) alkalmaság

 A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök)

  •  Személy- és vagyonőr
  •  Egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozások/  Parkolóőr
  •  Portás, telepőr, egyszerű őr/  Ipari, kereskedelmi intézet, oktatási intézmény, egészségügyi intézmény portása, Múzeumi teremőr

​Vagyonőri igazolvány csak vagyonvédelmi vállalkozás keretében munkát vállaló és személyes munkavégzésben érintett személynek szükséges pld. egy iskolai portásnak nem (de a szakképesítést kérik tőle).

​(mint látható a testőri munkakör nincs a leírásban, ugyanis azt a személy-és vagyonőri végzettséggel (vagy elismert végzettséggel ) rendelkező személy külön tanfolyamon sajátíthatja el, és külön OKJ-s vizsgát kell tennie).

​A képzés óraszáma: 300-400 óra között van (mely előzetes tudás felméréssel egyes hallgatóknál, vagy csoportoknál csökkenthető, ha ez indokolt).

A képzés aránya: 40 % elmélet és 60 % gyakorlat.

(látható, hogy a képzés inkább gyakorlat centrikus)

​Képzési modulok:

10348-12 Magán-biztonságvédelmi alapfeladatok
10383-12 Objektumőri feladatok
10384-12 Személy-, vagyonőr speciális feladatai

Szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

- modulzáró vizsgák teljesítése

- 40 órás szakmai gyakorlat teljesítése és igazolása

Az összefüggő munkahelyi szakmai gyakorlat igazolása: az iskolai rendszeren kívüli szakképzésben az összefüggő munkahelyi szakmai gyakorlat időtartama: 40 óra, a képzés utolsó szakaszában, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara minősítési rendszerében erre feljogosított, a gyakorlati képzés feltételeivel rendelkező szakképzési hozzájárulásra kötelezett vagyonvédelmi gazdálkodó szervezetnél.

Modulzáró vizsgák :

10348-12 Magán-biztonságvédelmi alapfeladatok írásbeli, gyakorlati
10383-12 Objektumőri feladatok írásbeli, gyakorlati
10384-12 Személy-, vagyonőr speciális feladatai szóbeli, gyakorlati

Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladatok mindegyikének végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető.

Komplex, záróvizsga:

1. Írásbeli (90 perc) , 2. Gyakorlati (45 perc) , 3 . Szóbeli : nincs

Központi írásbeli feladat  ( 90 perc )

Központi írásbeli vizsgatevékenység
A vizsgafeladat megnevezése: Magán-biztonságvédelmi ismeretek

A vizsgafeladat ismertetése:

A szakképesítés mindhárom moduljának témaköreihez kapcsolódó központilag összeállított és kiadott feladatlap (teszt) kitöltése.

Témakörök: jogi ismeretek
A magánbiztonság szabályozása, az alkalmazási feltételek, a személy- és vagyonőri tevékenység szakmai szabályai, a tevékenység során leggyakrabban előforduló bűncselekmények, szabálysértések, a bűntető- és szabálysértési eljárás, a személy- és vagyonőri intézkedés elleni panasz kivizsgálása.

A vizsgafeladat időtartama: 90 perc
A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 40%

Komplex szakmai gyakorlati vizsga (szituációs vizsgafeladat teljesítése)

A vizsgafeladat megnevezése: Személy-, vagyonvédelmi intézkedés bemutatása, az őr jelentési kötelezettségének teljesítése
A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgázó szituációt leíró komplex feladatot húz.
Gyakorlatban mutatja be az intézkedés végrehajtását, magyarázattal kíséri a cselekvését. (Az intézkedéshez szükséges eszközöket, felszereléseket maga választja ki a gyakorlati vizsga helyén felhalmozott készletből.)
Ezt követően az intézkedés nyomán keletkező dokumentálási kötelezettségének tesz eleget számítógépen az adekvát őrdokumentumban, és/illetve szóban/telefonon jelent a szolgálatvezetőnek.
A vizsgafeladat az intézkedési protokollt, a támadás-elhárítást, a helyes eszközhasználatot, a szolgálatteljesítés dokumentálását kéri számon mindhárom modul kompetenciáit figyelembe véve.

A vizsgafeladat időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc,
válaszadási idő 15 perc)
A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 60%

folyt.köv. 

(az írás a jelenlegi (2018) személy-és vagyonvédelmi jegyzethez készült, kivonat)